újcirkusz
Nincs kiút, se be a sűrűjébe, megrekedtünk valahol a kettő között az örökös akarás kusza rengetegében. A tenni vágyás, a tehetetlenség és a nyughatatlanság népbetegsége ez. Tennénk, de mit? És különben is minek? Mennénk, de már fáradtak vagyunk. Pihennénk, de nem tudunk.
A darab témája a ‘nyugtalan láb’ szindróma (szakirodalomban RLS - restless legs) az alvászavarok egyik jellegzetes, gyakori formája. Nehéz körülírni ezt az érzést: olyan mint egy akaratlan ásítás a végtagokban, egy zavaró, feszítő, nyugtalanító, viszkető, kellemetlen, tekergő, zsibbasztó inger, ami nem enged nyugodni, megpihenni. Az öt szereplő rengeteg kötél segítségével a megkönnyebülést keresi, kutatja: önmagukat és egymást a végkimerülésbe kergetve, illetve a köteleiket és az idegeinket a végtelenségig csomózva és feszítve.
Zene/ hang: R.ROO - Andrey Symonovych
